A legelső társasági kutyafajták egyike.
A gyökerei a mediterrán térségből származnak, de Kubában tenyésztették ki. A fajta valamikor az 1700–1800-as években alakult ki. Eredetére nézve pontos adatokkal nem rendelkezünk, a különböző források kis termetű uszkárokat, bolognai pincseket, máltai selyemkutyákat vagy vízispánieleket jelölnek meg a fajta őseiként.
Az 1959-es forradalom után Kubában gyakorlatilag kipusztultak a bichonok. Mindössze három családról lehet biztosan tudni, hogy menekülésükkor havaneseiket is magukkal vitték Kubából. A Perez és a Fantasio család az Egyesült Államokban, Senor Barba pedig Costa Ricában telepedett le, több mint egy évtizeden keresztül kizárólag az ő erőfeszítéseiknek köszönhetően maradt fenn a fajta.
Magyarországra az első két havaneset, Danit és Dorkát 1988-ban hozták be Moszkvából.
Igazi társasági kutya, ami azt jelenti, hogy nagyon igényli az emberek közelségét: játékot, szeretetet, kedveskedést, törődést. Elvárja, hogy gazdája folyamatosan foglalkozzon vele és imád a középpontban lenni. Fajtársaival jól kijön, a gyerekekkel szemben jóindulatú és barátságos. A havanese mozgása természeténél fogva vidám, könnyű, és rugalmas.
Marmagassága 25-35 cm,
súlya nem haladhatja meg a 6 kg-ot.